Olivér és a vakondalagút

Olivér a kert végében homokozott, amikor megmozdult mellette a föld. Egy kis kupac púposodott fel, aztán még egy. A harmadik kupac tetején kibújt egy fekete orr, utána két apró, rózsaszín mancs, végül egy bársonyos, szürke fej. – Bocsánat – mondta a vakond. – Nem láttam, hogy itt vagy. Én ugyanis szinte semmit sem látok.

– Olivér vagyok – mondta Olivér. – Én pedig Turkáló – mondta a vakond. – És nagy bajban