Nóra, Dani és az álmos vulkán

A kis motoros hajó reggel indult, és Nóra egész úton a korlátba kapaszkodott. Dani, az öccse, a mentőmellényében úgy nézett ki, mint egy narancssárga párna. Induláskor Laci kapitány megengedte neki, hogy megkongassa a hajóharangot. Ding, ding! Dani azóta is ezt dúdolta. – Ott van! – kiáltották aztán egyszerre. A tenger közepén kerek, fekete sziget emelkedett, a tetején vékony, fehér gőzcsík kanyargott.

– Az ott egy vulkán? – kérdezte Dani, és közelebb húzódott Nórához. – Egy nagyon öreg, nagyon álmos vulkán – mondta Laci kapitány. –