Nadin és a pénzfa ügye

A pénzfát Bankár Bélának hívták, és ötödik óta élt a 6. b ablakpárkányán. Vastag, fényes levelei voltak, mint megannyi kis zöld érme, és az osztály minden évben mellette fényképezkedett. Hétfő reggel Bankár Béla a padlón feküdt. A cserép kettétörve, a föld szétszórva, és három ága külön, mint akit megtépáztak. – Ez Benke volt – mondta valaki, mielőtt még bárki levette volna a kabátját. – Ő ül az ablak mellett, és mindig labdázik. – Benke elvörösödött. – Nem én voltam! – Persze – mondta erre valaki más, és ebben a „persze”-ben benne volt minden.

Az osztályfőnök, Ágota néni, azt mondta, osztályfőnöki órán megbeszélik. Nadin feltette a kezét. – Én vezetném. – Ágota néni ránézett. Mindenki tudta, hogy Nadin