Iringó kavicsai a szeles vásáron

Az iskolai őszi vásárt minden évben az udvaron tartják, szombaton kilenctől délig. Idén a bevételből a város menhelyének vesznek kutyatakarókat, és egy nagy, meleg takaró háromezer forint. Iringó megígérte Fekete tanító néninek, hogy a pultja összehozza egy takaró árát. A nyáron húsz lapos kavicsot gyűjtött a Balaton partján, és egész ősszel festette őket: katicákat, baglyokat, egy zöld békát, egy csíkos bogarat, amelyikről még ő maga sem tudta, micsoda. Mindegyiket lelakkozta, hogy fényes legyen. A kartonra azt írta: 500 Ft.

Kilenckor megnyílt a vásár. Az emberek megálltak Iringó pultja előtt, felvettek egy baglyot, azt mondták, „jaj, de aranyos”, megforgatták, visszatették, és továbbmentek a süteményes