Haru és a hegy a folyosó végén

– A legmesszebb dolgot, amit otthonról láttok – mondta a tanárnő, és felírta a táblára. – Péntekre rajzoljátok le. Haru hazafelé végig ezen gondolkodott. Az ablakuk egy másik bérház falára nézett, annak az ablakaiban egy harmadik bérház tükröződött. Ennyi. A legmesszebb dolog egy szomszéd erkélyén száradó kék pizsama volt. Ezt nem rajzolja le. Otthon elpanaszolta Nagyapának, aki a konyhában rizst mosott, hogy tőlük semmi messzi nem látszik. – A folyosó végéről – mondta Nagyapa, és meg sem fordult. – Télen, tiszta reggelen. Onnan látszik a Fudzsi.

Haruék bérházában a lakások ajtaja egy kinti folyosóra nyílt, mint egy hosszú erkélyre. A folyosó vége nyugatra nézett, a háztetők, a vasúti hidak, a