Albert és a hajó potyautasa

A fehér kirándulóhajó reggel kilenckor indult a pesti rakpartról, és Albert már fél kilenckor ott állt a korlátnál, a nagyapja kezét rángatva. Nagyapa kalapot viselt, a zsebében egy kockás zsebkendőbe csomagolt sajtos rúd lapult, és úgy mosolygott a napra, mint aki régi ismerősét látja. A hajó felfelé ment a folyón Visegrádig. Albert kapott a kapitánytól egy kis papírtérképet, amin minden híd és sziget rajta volt. – Ha jól figyelsz – mondta a kapitány, egy pocakos, vidám bajuszú ember –, délre te leszel a hajó második kapitánya.

Az első furcsaság a második híd után történt. Egy néni a szomszéd padról felkiáltott, hogy eltűnt a kávéja mellől a kiskanál. Aztán egy úr