Alpár és a huszonnégy éves Professzor

Professzor huszonnégy éves volt, tizennégy évvel idősebb Alpárnál. Gyuri bácsi a piacon vette, amikor még akkora volt, mint egy kétszázas. Most akkora volt, mint egy lábas fedője, és a második emeleten lakott, egy kétszázliteres akváriumban, a saját lámpája alatt. Alpár nyár óta járt fel hozzá etetni, mert Gyuri bácsi térde már nem bírta a hajolgatást. Kétszer kellett megkocogtatni az üveget. Professzor erre lecsúszott a szikláról, odaúszott, és kinyújtott nyakkal, a piros foltos fejét felszegve várt, mint aki pontosan tudja, mi következik. Gyuri bácsi azért nevezte el Professzornak, mert mindig mindent jobban tudott.

Csütörtökön Gyuri bácsi a konyhaasztalnál ült, körülötte dobozok. – Szombaton visznek Szentendrére, az otthonba – mondta. – Professzor nem jöhet. A fia, Laci, a